Difference between revisions of "1. lecke"

From Maxwell
Jump to: navigation, search
(Created page with "{| width=100% |- valign=top | width=50% | '''Instructor''' * Marcsa Dániel (óraadó) * Lectures: Monday, 14:50 - 16:25 (D201), 16:30 - 17:15 (D105) * Office hours: by reques...")
 
Line 2: Line 2:
 
|- valign=top
 
|- valign=top
 
| width=50% |
 
| width=50% |
'''Instructor'''
+
'''Oktató'''
 
* Marcsa Dániel (óraadó)
 
* Marcsa Dániel (óraadó)
* Lectures: Monday, 14:50 - 16:25 (D201), 16:30 - 17:15 (D105)
+
* Előadás: Kedd, 13:05 - 14:45 (D201), 14:50 - 15:35 (D105)
* Office hours: by request
+
* Fogadóóra: egyeztetés alapján
 
| width=50% |
 
| width=50% |
'''Teaching Assistants:'''
+
'''További oktatók:'''
 
* -
 
* -
* Office hours: -.
+
* Fogadóóra: -.
 
|}
 
|}
 +
  
 
== Elektromágneses terek alapjai ==
 
== Elektromágneses terek alapjai ==

Revision as of 08:53, 25 February 2019

Oktató

  • Marcsa Dániel (óraadó)
  • Előadás: Kedd, 13:05 - 14:45 (D201), 14:50 - 15:35 (D105)
  • Fogadóóra: egyeztetés alapján

További oktatók:

  • -
  • Fogadóóra: -.


Elektromágneses terek alapjai

Az elektromágneses térelmélet adja az alapját több látszólag eltérő fizikai jelenségeknek. Ilyen jelenségek a hullámterjedés, a reflexió (visszaverődés), a fénytörés, a diffrackció és a szóródás. A következőkben áttekintjük az elektromágneses terek alajait.

Maxwell-egyenletek

Az elektromágneses terek viselkedését matematikailag a Maxwell-egyenletek írják le. Ezeknek az egyenleteknek van differenciális és integrális alakja egyaránt. Az időben változó elektromágneses terek esetében a következő Maxwell-egyenletek lesznek érvényesek.

Differenciális alak

×H(r,t)=J(r,t)+D(r,t)t

          Ampere-törvény,

James Clerk Maxwell (1831–1879)

×E(r,t)=B(r,t)t

          Faraday-féle indukció törvény,

B(r,t)=0

          mágneses Gauss-törvény,

D(r,t)=ρ(r,t)

          elektromos Gauss-törvény,

ahol:

H(r,t) a mágneses térerősség [A/m];
E(r,t) az elektromos térerősség [V/m];
B(r,t) a mágneses fluxussűrűség [Wb/m2];
D(r,t) az elektromos fluxussűrűség [C/m2];
J(r,t) az áramsűrűség [A/m2];
ρ(r,t) a térfogati töltséssűrűség [C/m3].

A térválzotók függnek a tértől r és az időtől t, azonban a rövidebb jelölés érdekében ezt a továbbiakban nem írjuk ki.

A J áramsűrűség és a ρ töltéssűrűség közötti összefüggést, az úgynevezett töltésmegmaradási tételt az első Maxwell-egyenlet (Ampere-törvény) jobb és bal oldalának divergenciájából kapjuk

(×H)=(J+Dt)=J+tD.

A baloldal nullával egyenlő a következő azonosság értelmében (×v)0, minden v=v(r,t) vektor esetében. A jobb oldal második tagja átírható az elektromos Gauss-törvény felhasználásával. Végül a töltésmegmaradás egyenlet formájában a következő lesz

J+ρt=0.

Ez az egyenlet azt jelenti, hogy az áram és a töltés változása térben is időben függnek egymástól.

Integrális alak

A Maxwell-egyenletek integrális alakja könnyen származtatható a differenciális alakból a Stokes-tétel és a Gauss-tétel felasználásával. A Maxwell-egyenletek integrális alakban

lH(r,t)dl=SJ(r,t)dS+tSD(r,t)dS

          Ampere-törvény,

lE(r,t)dl=tSB(r,t)dS

          Faraday-féle indukció törvény,

SB(r,t)dS=0

          mágneses Gauss-törvény,

SD(r,t)dS=Ωρ(r,t)dΩ

          elektromos Gauss-törvény.

A Maxwell-egyenletek egyértelműen leírják a teret és érvényesek helytől, időtől és anyagtól függetlenül.

Konstitúciós relációk

Határ- és peremfeltételek

Elektromágneses terek - Sztatikus terek

Sztatikus mágneses tér

Elektrosztatikus tér

Irodalomjegyzék