Difference between revisions of "1. lecke"
(Created page with "{| width=100% |- valign=top | width=50% | '''Instructor''' * Marcsa Dániel (óraadó) * Lectures: Monday, 14:50 - 16:25 (D201), 16:30 - 17:15 (D105) * Office hours: by reques...") |
|||
Line 2: | Line 2: | ||
|- valign=top | |- valign=top | ||
| width=50% | | | width=50% | | ||
− | ''' | + | '''Oktató''' |
* Marcsa Dániel (óraadó) | * Marcsa Dániel (óraadó) | ||
− | * | + | * Előadás: Kedd, 13:05 - 14:45 (D201), 14:50 - 15:35 (D105) |
− | * | + | * Fogadóóra: egyeztetés alapján |
| width=50% | | | width=50% | | ||
− | ''' | + | '''További oktatók:''' |
* - | * - | ||
− | * | + | * Fogadóóra: -. |
|} | |} | ||
+ | |||
== Elektromágneses terek alapjai == | == Elektromágneses terek alapjai == |
Revision as of 08:53, 25 February 2019
Oktató
|
További oktatók:
|
Contents
[hide]Elektromágneses terek alapjai
Az elektromágneses térelmélet adja az alapját több látszólag eltérő fizikai jelenségeknek. Ilyen jelenségek a hullámterjedés, a reflexió (visszaverődés), a fénytörés, a diffrackció és a szóródás. A következőkben áttekintjük az elektromágneses terek alajait.
Maxwell-egyenletek
Az elektromágneses terek viselkedését matematikailag a Maxwell-egyenletek írják le. Ezeknek az egyenleteknek van differenciális és integrális alakja egyaránt. Az időben változó elektromágneses terek esetében a következő Maxwell-egyenletek lesznek érvényesek.
Differenciális alak
∇×→H(→r,t)=→J(→r,t)+∂D(→r,t)∂t
Ampere-törvény,
∇×→E(→r,t)=−∂→B(→r,t)∂t
Faraday-féle indukció törvény,
∇⋅→B(→r,t)=0
mágneses Gauss-törvény,
∇⋅→D(→r,t)=ρ(→r,t)
elektromos Gauss-törvény,
ahol:
- →H(→r,t) a mágneses térerősség [A/m];
- →E(→r,t) az elektromos térerősség [V/m];
- →B(→r,t) a mágneses fluxussűrűség [Wb/m2];
- →D(→r,t) az elektromos fluxussűrűség [C/m2];
- →J(→r,t) az áramsűrűség [A/m2];
- ρ(→r,t) a térfogati töltséssűrűség [C/m3].
A térválzotók függnek a tértől →r és az időtől t, azonban a rövidebb jelölés érdekében ezt a továbbiakban nem írjuk ki.
A →J áramsűrűség és a ρ töltéssűrűség közötti összefüggést, az úgynevezett töltésmegmaradási tételt az első Maxwell-egyenlet (Ampere-törvény) jobb és bal oldalának divergenciájából kapjuk
∇⋅(∇×→H)=∇⋅(→J+∂D∂t)=∇⋅→J+∂∂t∇⋅→D.
A baloldal nullával egyenlő a következő azonosság értelmében ∇⋅(∇×→v)≡0, minden →v=→v(→r,t) vektor esetében. A jobb oldal második tagja átírható az elektromos Gauss-törvény felhasználásával. Végül a töltésmegmaradás egyenlet formájában a következő lesz
∇⋅→J+∂ρ∂t=0.
Ez az egyenlet azt jelenti, hogy az áram és a töltés változása térben is időben függnek egymástól.
Integrális alak
A Maxwell-egyenletek integrális alakja könnyen származtatható a differenciális alakból a Stokes-tétel és a Gauss-tétel felasználásával. A Maxwell-egyenletek integrális alakban
∮l→H(→r,t)⋅d→l=∬S→J(→r,t)⋅d→S+∂∂t∬S→D(→r,t)⋅d→S
Ampere-törvény,
∮l→E(→r,t)⋅d→l=−∂∂t∬S→B(→r,t)⋅d→S
Faraday-féle indukció törvény,
∬S→B(→r,t)⋅d→S=0
mágneses Gauss-törvény,
∬S→D(→r,t)⋅d→S=∭Ωρ(→r,t)dΩ
elektromos Gauss-törvény.
A Maxwell-egyenletek egyértelműen leírják a teret és érvényesek helytől, időtől és anyagtól függetlenül.