Difference between revisions of "1. lecke"
(→Integrális alak) |
|||
Line 77: | Line 77: | ||
|- valign=top | |- valign=top | ||
| width=40%, style="text-align: right;" | | | width=40%, style="text-align: right;" | | ||
− | <math>\oint_{\scriptstyle l}\vec{H}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{l}=\ | + | <math>\oint_{\scriptstyle l}\vec{H}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{l}=\int_{\scriptstyle A}\vec{J}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{A}+\frac{\partial}{\partial t}\int_{A}\vec{D}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{A}</math> |
| width=20%, style="text-align: left;" | | | width=20%, style="text-align: left;" | | ||
Ampere-féle gerjesztési törvény, | Ampere-féle gerjesztési törvény, | ||
Line 83: | Line 83: | ||
|- valign=top, | |- valign=top, | ||
| width=40%, style="text-align: right;" | | | width=40%, style="text-align: right;" | | ||
− | <math>\oint_{l}\vec{E}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{l}=-\frac{\partial}{\partial t}\ | + | <math>\oint_{l}\vec{E}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{l}=-\frac{\partial}{\partial t}\int_{A}\vec{B}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{A}</math> |
| width=20%, style="text-align: left;" | | | width=20%, style="text-align: left;" | | ||
Faraday-féle indukció törvény, | Faraday-féle indukció törvény, | ||
|- valign=top | |- valign=top | ||
| width=40%, style="text-align: right;" | | | width=40%, style="text-align: right;" | | ||
− | <math>\ | + | <math>\oint_{\scriptstyle A}\vec{B}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{A}=0</math> |
| width=20%, style="text-align: left;" | | | width=20%, style="text-align: left;" | | ||
Fluxusmegmaradás törvénye, | Fluxusmegmaradás törvénye, | ||
|- valign=top | |- valign=top | ||
| width=40%, style="text-align: right;" | | | width=40%, style="text-align: right;" | | ||
− | <math>\ | + | <math>\oint_{\scriptstyle A}\vec{D}(\vec{r},t)\cdot\text{d}\vec{A} = \iiint_{\scriptstyle \Omega}\rho(\vec{r},t)\text{d}\Omega</math> |
| width=20%, style="text-align: left;" | | | width=20%, style="text-align: left;" | | ||
Gauss-törvény. | Gauss-törvény. |
Revision as of 09:04, 25 February 2019
Oktató
|
További oktatók:
|
Contents
[hide]Elektromágneses terek alapjai
Az elektromágneses térelmélet adja az alapját több látszólag eltérő fizikai jelenségeknek. Ilyen jelenségek a hullámterjedés, a reflexió (visszaverődés), a fénytörés, a diffrackció és a szóródás. A következőkben áttekintjük az elektromágneses terek alajait.
Maxwell-egyenletek
Az elektromágneses terek viselkedését matematikailag a Maxwell-egyenletek írják le. Ezeknek az egyenleteknek van differenciális és integrális alakja egyaránt. Az időben változó elektromágneses terek esetében a következő Maxwell-egyenletek lesznek érvényesek.
Differenciális alak
∇×→H(→r,t)=→J(→r,t)+∂D(→r,t)∂t
Ampere-féle gerjesztési törvény,
∇×→E(→r,t)=−∂→B(→r,t)∂t
Faraday-féle indukció törvény,
∇⋅→B(→r,t)=0
Fluxusmegmaradás törvénye,
∇⋅→D(→r,t)=ρ(→r,t)
Gauss-törvény,
ahol:
- →H(→r,t)
a mágneses térerősség [A/m];
- →E(→r,t)
az elektromos térerősség [V/m];
- →B(→r,t)
a mágneses fluxussűrűség [Wb/m2];
- →D(→r,t)
az elektromos fluxussűrűség [C/m2];
- →J(→r,t)
az áramsűrűség [A/m2];
- ρ(→r,t)
a térfogati töltséssűrűség [C/m3].A térválzotók függnek a tértől →r
és az időtől t, azonban a rövidebb jelölés érdekében ezt a továbbiakban nem írjuk ki.A →J
áramsűrűség és a ρtöltéssűrűség közötti összefüggést, az úgynevezett töltésmegmaradási tételt az első Maxwell-egyenlet (Ampere-törvény) jobb és bal oldalának divergenciájából kapjuk∇⋅(∇×→H)=∇⋅(→J+∂D∂t)=∇⋅→J+∂∂t∇⋅→D
.A baloldal nullával egyenlő a következő azonosság értelmében ∇⋅(∇×→v)≡0
, minden →v=→v(→r,t)vektor esetében. A jobb oldal második tagja átírható az elektromos Gauss-törvény felhasználásával. Végül a töltésmegmaradás egyenlet formájában a következő lesz∇⋅→J+∂ρ∂t=0
.Ez az egyenlet azt jelenti, hogy az áram és a töltés változása térben is időben függnek egymástól.
Integrális alak
A Maxwell-egyenletek integrális alakja könnyen származtatható a differenciális alakból a Stokes-tétel és a Gauss-tétel felasználásával. A Maxwell-egyenletek integrális alakban
∮l→H(→r,t)⋅d→l=∫A→J(→r,t)⋅d→A+∂∂t∫A→D(→r,t)⋅d→A
Ampere-féle gerjesztési törvény,
∮l→E(→r,t)⋅d→l=−∂∂t∫A→B(→r,t)⋅d→A
Faraday-féle indukció törvény,
∮A→B(→r,t)⋅d→A=0
Fluxusmegmaradás törvénye,
∮A→D(→r,t)⋅d→A=∭Ωρ(→r,t)dΩ
Gauss-törvény.
A Maxwell-egyenletek egyértelműen leírják a teret és érvényesek helytől, időtől és anyagtól függetlenül.