Difference between revisions of "Feladat 5"
(→A feladat célja) |
(→Szoftverek használatának bemutatása) |
||
(138 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
Line 19: | Line 19: | ||
=== A feladat célja === | === A feladat célja === | ||
− | A hallgatók elsajátítsák az elektromágneses térszámítás alapjait, főbb lépéseit, valamint gyakorlatot szerezzen az eredmények kiértékelésében a [http://www.femm.info/wiki/HomePage FEMM] vagy az [http://www.agros2d.org/ Agros2D] szoftver segítségével. Ezen túl a nemzetközi elvárásoknak megfelelő Műszaki Jelentés (Technical Report) írásában is gyakorlatot szerezzen. | + | A hallgatók elsajátítsák az elektromágneses térszámítás alapjait, főbb lépéseit, valamint gyakorlatot szerezzen az eredmények kiértékelésében a [http://www.femm.info/wiki/HomePage FEMM] vagy az [http://www.agros2d.org/ Agros2D] vagy az [https://www.ansys.com/academic/students/ansys-electronics-desktop-student Ansys Maxwell] szoftver segítségével. Ezen túl a nemzetközi elvárásoknak megfelelő Műszaki Jelentés (Technical Report) írásában is gyakorlatot szerezzen. |
− | A feladat egy háromfázisú kábel | + | A feladat egy háromfázisú kábel (lásd '''[[Feladat 4]]''') egyik vezetőjében kialakuló hőmérsékleteloszlás meghatározása a vezetékben létrejövő veszteség ismeretében. |
=== A feladat megoldásához szükséges ismeretek === | === A feladat megoldásához szükséges ismeretek === | ||
* A végeselem-módszer lépései; | * A végeselem-módszer lépései; | ||
− | * | + | * A stacionárius hőáramlásra vonatkozó elméleti ismeretek (anyagok definiálásához, gerjesztés és peremfeltétel megadásához) ['''Ebben segítséget nyújt a lenti el elméleti összefoglaló.''']; |
− | * | + | * Az [https://www.ansys.com/academic/students/ansys-electronics-desktop-student Ansys Electronics Desktop Student] szoftver alapszintű kezelése. |
=== A feladat === | === A feladat === | ||
Line 34: | Line 34: | ||
{| class="wikitable" | {| class="wikitable" | ||
| '''Leadási határidő:''' | | '''Leadási határidő:''' | ||
− | | '''nappali''' - 2020. | + | | '''nappali''' - 2020. december 5. 23:59 / '''távoktatás''' - 2021. december 19. 23:59 |
|- | |- | ||
| '''Leadás formája:''' | | '''Leadás formája:''' | ||
− | | A szimulációs fájlt ( | + | | A szimulációs fájlt (*.aedt) tömörítve (.zip formátumban).<br />Az összefoglalót PDF formátumban. A színes ábrákat úgy kell elkészíteni, hogy fekete-fehérben kinyomtatva is világos legyen a tartalmuk az olvasó számára. |
|- | |- | ||
| '''Benyújtás nyelve:''' | | '''Benyújtás nyelve:''' | ||
Line 63: | Line 63: | ||
== Feladat I. része == | == Feladat I. része == | ||
− | === | + | === A vezetőben kialakuló hőmérsékleteloszlás számítása végeselem-módszerrel === |
− | A kapott sorszám alapján a feladat geometriájának méreteit a következő táblázatban találja: [https://docs.google.com/spreadsheets/d/12Mem9HXSISiKsP9Juty1ZvLWhpzoyQLcxZeNZ_d-4T0/edit?usp=sharing '''Feladat # | + | A kapott sorszám alapján a feladat geometriájának méreteit a következő táblázatban találja: [https://docs.google.com/spreadsheets/d/12Mem9HXSISiKsP9Juty1ZvLWhpzoyQLcxZeNZ_d-4T0/edit?usp=sharing '''Feladat #4 méretei''']. |
− | A feladat: meghatározni az elrendezés | + | A feladat: meghatározni a hőmérsékleteloszlást az elrendezés tetszőlegesen választott vezetőjében a veszteség '''50 Hz-en''' és '''500 Hz-en''' számolt értékének esetére.<br \> |
− | + | ||
+ | {| class="wikitable" style="text-align: center; width: 400px; height: 80px;" | ||
+ | |+ Az anyagtulajdonságok. | ||
+ | ! Anyag | ||
+ | ! Réz | ||
+ | ! PVC | ||
+ | |- | ||
+ | ! <math>\rho~[\text{kg}/\text{m}^3]</math> | ||
+ | | 8960 || 1380 | ||
+ | |- | ||
+ | ! <math>c_{\text{P}}~[\text{J}/(\text{kg}\cdot\text{K})]</math> | ||
+ | | 383 || 1172 | ||
+ | |- | ||
+ | ! <math>\lambda~[\text{W}/(\text{m}\cdot\text{K})]</math> | ||
+ | | 401 || 0,2 | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | A FEMM szoftver esetében a térfogatra vonatkoztatott hőkapacitást (''Volumetric heat capacity'') kell megadni. Ezt a hőkapacitás (<math>c_{\text{P}}</math>) és a sűrűség (<math>\rho</math>) szorzata adja: | ||
− | <math> | + | <math>c_{\text{PV}} = c_{\text{P}} \cdot \rho </math> <math>\Bigg[\frac{\text{J}}{\text{m}^3\cdot\text{K}}\Bigg]</math>. |
+ | |||
+ | Azonban mivel időben állandó feladatról van szó, ezért nem szükséges a megadása. | ||
+ | |||
+ | A feladat gerjesztése (<math>q_V</math>) az egységnyi térfogatra vett veszteség, amit nem más, mint az örvényáram-veszteség és a vezető térfogatának hányadosa:. | ||
− | + | <math>q_V = \frac{P_{\text{ec}}}{V_{\text{vezető}}} \Bigg[\frac{\text{W}}{\text{m}^3}\Bigg]</math>, | |
− | <math>P_{\text{ec}} | + | ahol <math>P_{\text{ec}}</math> az örvényáram okozta veszteség a vezetőben, <math>V</math> pedig az egységnyi hosszú vezető térfogata. |
− | A | + | A feladat külső felületére a peremfeltételnek hőszállítást (konvekciót) (''Neumann-peremfeltétel'') írunk elő: |
− | <math> | + | <math>-\lambda\cdot\frac{\partial T}{\partial n} = \alpha\cdot(T_{\text{külső}} - T)</math>, |
− | ahol <math> | + | ahol <math>\lambda~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}\cdot\text{K}}\Big]</math> a hővezetési tényező, <math>T_{\text{külső}}</math> a környezeti hőmérséklet és <math>\alpha~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^2\cdot\text{K}}\Big]</math> a hőátadási tényező. Ennél a feladatnál <math>T_{\text{külső}} = 22°\text{C} = 295,15~\text{K}</math> és <math>\alpha = 9~\tfrac{\text{W}}{(\text{m}^2\cdot\text{K})}</math> legyen, amit használunk. A valóságban <math>\alpha</math> egy hőmérsékletfüggő paraméter. |
− | ''A <math>z-</math>irányú hossza a feladatnak minden esetben <math>1\,\text{m}</math> legyen és a szigetelő (PVC) vastagsága <math>4,2\,\text{mm}</math> | + | ''A <math>z-</math>irányú hossza a feladatnak minden esetben <math>1\,\text{m}</math> legyen és a szigetelő (PVC) vastagsága <math>4,2\,\text{mm}</math>.'' |
'''Elvégzendő feladatok''' | '''Elvégzendő feladatok''' | ||
− | * A megadott paraméterek alapján elkészíteni a síkbeli (''planar'') feladat geometriáját | + | * A megadott paraméterek alapján elkészíteni a síkbeli (''planar'') feladat geometriáját az [https://www.ansys.com/academic/students/ansys-electronics-desktop-student Ansys Electronics Desktop Student] szoftverben; |
* Az anyagtulajdonságok, a gerjesztés és a peremfeltételek megadása; | * Az anyagtulajdonságok, a gerjesztés és a peremfeltételek megadása; | ||
* A FEM szimuláció futtatása; | * A FEM szimuláció futtatása; | ||
− | * Az eredmények kiértékelése | + | * Az eredmények kiértékelése: |
+ | ** Vezető átlaghőmérséklete <math>50~\text{Hz}</math> és <math>500~\text{Hz}</math> esetében; | ||
+ | ** A vezető keresztmetszetében (pl. <math>X = -20,2~\text{mm}~\dots~20,2~\text{mm}</math>) a hőáramsűrűség kirajzoltatása. | ||
− | '' | + | A [https://docs.google.com/spreadsheets/d/12Mem9HXSISiKsP9Juty1ZvLWhpzoyQLcxZeNZ_d-4T0/edit?usp=sharing táblázatban] található méretek jelentését az alábbi ábrák mutatják. A táblázatban a 2. oszlop jelöli a változat számát. ''A kapott feladat teljesen azonos a [[Feladat 4]] esetében kapott feladattal.'' |
− | A [ | + | === Szoftverek használatának bemutatása === |
+ | A '''[[Feladat 4]]'''-nél, az 1. ábrán látható elrendezésből a középső (<math>L_2</math>) vezető szimulációján keresztül ismertetem az önálló feladat megoldásának menetét. A feladathoz készült videók segítségével elsajátítható a feladat beállítása, az anyagtulajdonságok, a peremfeltételek és a gerjesztés megadása. Majd a megoldást követően a térváltozók megjelenítése és a feladathoz kapcsolódó számítandó mennyiségek meghatározása. | ||
+ | {| class = "wikitable" style = "text-align: center; width: 800px; height: 100px;" | ||
+ | |+ Az eredmények összehasonlítása 50 Hz esetében. | ||
+ | ! Szoftver | ||
+ | ! FEMM | ||
+ | ! Agros2D | ||
+ | ! Maxwell 2D<br />&<br />AEDT Thermal (3D) | ||
+ | ! Maxwell 2D<br />&<br />Steady-State Thermal (2D) | ||
+ | |- | ||
+ | ! Veszteség [<math>\text{W}</math>] | ||
+ | | 18,68 || 18,72 || 18,88 || 18,88 | ||
+ | |- | ||
+ | ! Hőmérséklet [<math>°\text{C}</math>] | ||
+ | | 41,82 || 41,86 || 42,03 || 42,09 | ||
+ | |} | ||
− | {| width= | + | {| class = "wikitable" style = "text-align: center; width: 800px; height: 100px;" |
+ | |+ Az eredmények összehasonlítása 500 Hz esetében. | ||
+ | ! Szoftver | ||
+ | ! FEMM | ||
+ | ! Agros2D | ||
+ | ! Maxwell 2D<br />&<br />AEDT Thermal (3D) | ||
+ | ! Maxwell 2D<br />&<br />Steady-State Thermal (2D) | ||
+ | |- | ||
+ | ! Veszteség [<math>\text{W}</math>] | ||
+ | | 50,40 || 50,47 || 51,39 || 51,39 | ||
+ | |- | ||
+ | ! Hőmérséklet [<math>°\text{C}</math>] | ||
+ | | 75,47 || 75,55 || 76,53 || 76,68 | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | {| width=100% | ||
|- | |- | ||
| align=center | | | align=center | | ||
− | [[File: | + | [[File:Feladat5_FEMM_50Hz_Temp.png|350px]] |
| align=center | | | align=center | | ||
− | [[File: | + | [[File:Feladat5_Agros2D_50Hz_Temp.png|350px]] |
|- | |- | ||
− | |align=center | <span style="font-size:88%;">''' | + | |align=center | <span style="font-size:88%;">'''FEMM - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében.'''</span> |
− | |align=center | <span style="font-size:88%;">''' | + | |align=center | <span style="font-size:88%;">'''Agros2D - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében.'''</span> |
|- | |- | ||
| align=center | | | align=center | | ||
− | [[File: | + | [[File:MechanicalThermal 50Hz Temp.png|350px]] |
| align=center | | | align=center | | ||
− | [[File: | + | [[File:Feladat5 SteadyStateThermal 50Hz Temp.png|350px]] |
|- | |- | ||
− | |align=center | <span style="font-size:88%;">''' | + | |align=center | <span style="font-size:88%;">'''AEDT Mechanical Thermal - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében.'''</span> |
− | |align=center | <span style="font-size:88%;">''' | + | |align=center | <span style="font-size:88%;">'''Workbench Steady-State Thermal - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében.'''</span> |
|} | |} | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
{| width=100% | {| width=100% | ||
|- | |- | ||
| align=center | | | align=center | | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Feladat5 HeatFlux Line.png|800px]] |
|- | |- | ||
− | |align=center | <span style="font-size:88%;>''' ''Ábra 1.'' - A | + | |align=center | <span style="font-size:88%;>''' ''Ábra 1.'' - A hőáramsűrűség a vezeték keresztmetszetében.'''</span> |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
|} | |} | ||
+ | |||
+ | Az Ábra 1-en látható görbéknél a ''uniform'' annyit jelent, hogy a vezető keresztmetszetében a veszteséget egyenletes eloszlásunak vettem. A két eset, ahol ez nem szerepel, ott pedig a tényleges veszteségeloszlással számoltam. Ez a különbség ennél a példánál nem okoz számottevő eltérést a hőmérsékleteloszlásban, azonban ez általánosságban nem igaz. | ||
'''Videók a szoftverek használatához''' | '''Videók a szoftverek használatához''' | ||
− | * [ | + | * [ Ansys Icepak] |
− | + | * [ Ansys Mechanical] | |
− | * [ Ansys | ||
− | + | === A hővezetés differenciálegyenlete<ref>Szabó I., Áramlástan, műszaki hőtan, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.</ref><ref>Imre L., Villamos gépek és eszözök melegedése és hűtése - 2. Bevezetés a hőátviteli folyamatok elméletébe, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.</ref> === | |
A hővezetés általános differenciálegyenletéhez az energimegmaradás tételét a hővezetés jelenségére alkalmazva jutunk.<br \> | A hővezetés általános differenciálegyenletéhez az energimegmaradás tételét a hővezetés jelenségére alkalmazva jutunk.<br \> | ||
Line 167: | Line 188: | ||
<math>m = \int_{V}\rho~\text{d}V</math>, | <math>m = \int_{V}\rho~\text{d}V</math>, | ||
− | ahol <math>\rho | + | ahol <math>\rho~\Big[\tfrac{\text{kg}}{\text{m}^3}\Big]</math> a sűrűség.<br \> |
A tömeg hőmérsékletének <math>\text{d}T</math> értékkel való növelése <math>\text{d}\tau</math> idő alatt <math>\text{d}Q</math> hőmennyiség közlése mellett történik. A hőmérséklet idő szerinti változása | A tömeg hőmérsékletének <math>\text{d}T</math> értékkel való növelése <math>\text{d}\tau</math> idő alatt <math>\text{d}Q</math> hőmennyiség közlése mellett történik. A hőmérséklet idő szerinti változása | ||
Line 176: | Line 197: | ||
<math>\text{d}Q = \text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V</math>, | <math>\text{d}Q = \text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V</math>, | ||
− | ahol <math>c | + | ahol <math>c~\Big[\tfrac{\text{J}}{\text{kg}\cdot\text{K}}\Big]</math> az anyag helytől függő fajhője.<br \> |
A közölt hőmennyiség származhat a vizsgált térrészen belül elhelyezkedő hőforrásból (<math>\text{d}Q_1</math>), vagy érkezhet a vizsgált tartományt határoló felületen keresztül hővezetéssel (<math>\text{d}Q_2</math>). A két hőmennyiség összege a felmelegítésre fordított hőmennyiséggel egyenlő: | A közölt hőmennyiség származhat a vizsgált térrészen belül elhelyezkedő hőforrásból (<math>\text{d}Q_1</math>), vagy érkezhet a vizsgált tartományt határoló felületen keresztül hővezetéssel (<math>\text{d}Q_2</math>). A két hőmennyiség összege a felmelegítésre fordított hőmennyiséggel egyenlő: | ||
Line 182: | Line 203: | ||
<math>\text{d}Q = \text{d}Q_1 + \text{d}Q_2</math>. | <math>\text{d}Q = \text{d}Q_1 + \text{d}Q_2</math>. | ||
− | Hőforrásként jelentkezhet a közegben például az elektromos áram hőhatása. A hőforráseloszlás | + | Hőforrásként jelentkezhet a közegben például az elektromos áram hőhatása. A hőforráseloszlás <math>\biggl(q_V~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^3}\Big]\biggr)</math> ismeretében a vizsgált <math>V</math> térrészben <math>\text{d}\tau</math> idő alatt keletkező hőmennyiség: |
<math>\text{d}Q_1 = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V</math>. | <math>\text{d}Q_1 = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V</math>. | ||
Line 190: | Line 211: | ||
<math>\text{d}Q_2 = -\text{d}\tau\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S}</math>, | <math>\text{d}Q_2 = -\text{d}\tau\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S}</math>, | ||
− | ahol <math>\vec{q}</math> a hőáramsűrűség vektora. Az <math>S</math> felület normálisát pozitívnak tekintjük, ha a vizsgált térrészből kifelé mutat. A negatív előjel azért szükséges, mert a <math>\text{d}Q_2</math> hőmennyiséget akkor tekintjük pozitívnak, ha az a vizsgált térrészben lévő tömeg hőmérsékletét növeli. Azonban a felület normálisának iránya miatt (''kifelé mutat'') a térrészbe belépő hőmennyiség negatív értéként adódik. | + | ahol <math>\vec{q}~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^2}\Big]</math> a hőáramsűrűség vektora. Az <math>S</math> felület normálisát pozitívnak tekintjük, ha a vizsgált térrészből kifelé mutat. A negatív előjel azért szükséges, mert a <math>\text{d}Q_2</math> hőmennyiséget akkor tekintjük pozitívnak, ha az a vizsgált térrészben lévő tömeg hőmérsékletét növeli. Azonban a felület normálisának iránya miatt (''kifelé mutat'') a térrészbe belépő hőmennyiség negatív értéként adódik. |
A hőmérsékletek azonosságát kifejező egyenletbe helyettesítve: | A hőmérsékletek azonosságát kifejező egyenletbe helyettesítve: | ||
Line 197: | Line 218: | ||
Ez az összefüggés azt mutatja, hogy az <math>S</math> felület által határolt <math>V</math> térfogatban lévő közeg belső energiájának a vizsgált <math>\text{d}\tau</math> idő alatt történő megváltozása az <math>S</math> felületen keresztül vezetéssel belépő ls kilépő hőmennyiségek eredőjéből, valamint a <math>V</math> térfogaton belül elhelyezkedő hőforrás által szolgáltatott hőmennyiségből adódik.<br \> | Ez az összefüggés azt mutatja, hogy az <math>S</math> felület által határolt <math>V</math> térfogatban lévő közeg belső energiájának a vizsgált <math>\text{d}\tau</math> idő alatt történő megváltozása az <math>S</math> felületen keresztül vezetéssel belépő ls kilépő hőmennyiségek eredőjéből, valamint a <math>V</math> térfogaton belül elhelyezkedő hőforrás által szolgáltatott hőmennyiségből adódik.<br \> | ||
− | A Gauss-Osztrogradszkij tétel értelmében a jobb oldal második tagja átalakítható: | + | A Gauss-Osztrogradszkij-tétel értelmében a jobb oldal második tagja átalakítható: |
<math>\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S} = \int_{V} \nabla\cdot\vec{q}~\text{d}V</math>, | <math>\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S} = \int_{V} \nabla\cdot\vec{q}~\text{d}V</math>, | ||
Line 203: | Line 224: | ||
amit visszahelyettesítve és átrendezve a következő egyenletre vezet: | amit visszahelyettesítve és átrendezve a következő egyenletre vezet: | ||
− | <math>\text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V -\text{d}\tau\int_{V} \nabla\cdot\vec{q}~\text{d}V \rightarrow \text{d}\tau\int_{V} \big(c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} - q_V + \nabla\cdot\vec{q}\big)~\text{d}V = 0</math> | + | <math>\text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V -\text{d}\tau\int_{V} \nabla\cdot\vec{q}~\text{d}V \rightarrow \text{d}\tau\int_{V} \big(c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} - q_V + \nabla\cdot\vec{q}\big)~\text{d}V = 0</math>. |
Figyelembe véve azt, hogy az integrál zérus értéke az integrandusz zérus voltát jelenti, tehát | Figyelembe véve azt, hogy az integrál zérus értéke az integrandusz zérus voltát jelenti, tehát | ||
Line 209: | Line 230: | ||
<math>c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} - q_V + \nabla\cdot\vec{q} = 0</math>. | <math>c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} - q_V + \nabla\cdot\vec{q} = 0</math>. | ||
− | Egy szilárd testben, amelyben a hő kizárólag vezetés útján terjed, a <math>\vec{q}</math> hőáramsűrűség valamely helyen a hely környezetében uralkodó hőmérsékleteloszlás alapján megállapítható. A legnagyobb hőmérsékletváltozás irányába mutató gradiens vektor és a <math>\vec{q}</math> hőáramsűrűség vektor iránya megegyezik. Azonban a tapasztalat szerint a hő mindig a csökkenő hőmérséklet irányába áramlik, tehát a a hőmérsékletgradiens vektor és a <math>\vec{q}</math> hőáramsűrűség vektor értelme ellentétes. A hőáramsűrűség vektor abszolút értéke az egységnyi elmozdulásra jutó hőmérsékletcsökkenéssel , azaz a gradiens vektor abszolút értékével arányos. A kettő közötti arányossági tényező az adott anyag <math>\lambda | + | Egy szilárd testben, amelyben a hő kizárólag vezetés útján terjed, a <math>\vec{q}</math> hőáramsűrűség valamely helyen a hely környezetében uralkodó hőmérsékleteloszlás alapján megállapítható. A legnagyobb hőmérsékletváltozás irányába mutató gradiens vektor és a <math>\vec{q}</math> hőáramsűrűség vektor iránya megegyezik. Azonban a tapasztalat szerint a hő mindig a csökkenő hőmérséklet irányába áramlik, tehát a a hőmérsékletgradiens vektor és a <math>\vec{q}</math> hőáramsűrűség vektor értelme ellentétes. A hőáramsűrűség vektor abszolút értéke az egységnyi elmozdulásra jutó hőmérsékletcsökkenéssel , azaz a gradiens vektor abszolút értékével arányos. A kettő közötti arányossági tényező az adott anyag <math>\lambda~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}\cdot\text{K}}\Big]</math> hővezetési tényezője. A leírtak alapján, az úgynevezett '''Fourier-törvény''': |
<math>\vec{q} = \lambda\cdot(-\nabla~T) = -\lambda\cdot \nabla~T</math>. | <math>\vec{q} = \lambda\cdot(-\nabla~T) = -\lambda\cdot \nabla~T</math>. | ||
Line 221: | Line 242: | ||
<math>-\nabla(\lambda\cdot \nabla~T) = q_V</math>. | <math>-\nabla(\lambda\cdot \nabla~T) = q_V</math>. | ||
− | A feladatmegoldás során ezt a '''Poisson-egyenletet''' oldjuk meg, ahol <math>q_V | + | A feladatmegoldás során ezt a '''Poisson-egyenletet''' oldjuk meg, ahol <math>q_V~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^3}\Big]</math> az egységnyi térfogatban keletkező veszteség. |
== Feladat II. része == | == Feladat II. része == |
Latest revision as of 16:36, 21 February 2022
Feladat #5 - Stacionárius hőáramlás | ||
Oktató
|
További oktatók:
|
A feladat célja
A hallgatók elsajátítsák az elektromágneses térszámítás alapjait, főbb lépéseit, valamint gyakorlatot szerezzen az eredmények kiértékelésében a FEMM vagy az Agros2D vagy az Ansys Maxwell szoftver segítségével. Ezen túl a nemzetközi elvárásoknak megfelelő Műszaki Jelentés (Technical Report) írásában is gyakorlatot szerezzen.
A feladat egy háromfázisú kábel (lásd Feladat 4) egyik vezetőjében kialakuló hőmérsékleteloszlás meghatározása a vezetékben létrejövő veszteség ismeretében.
A feladat megoldásához szükséges ismeretek
- A végeselem-módszer lépései;
- A stacionárius hőáramlásra vonatkozó elméleti ismeretek (anyagok definiálásához, gerjesztés és peremfeltétel megadásához) [Ebben segítséget nyújt a lenti el elméleti összefoglaló.];
- Az Ansys Electronics Desktop Student szoftver alapszintű kezelése.
A feladat
A feladat két részből áll, a szimulációból és az összefoglaló elkészítéséből.
Leadási határidő: | nappali - 2020. december 5. 23:59 / távoktatás - 2021. december 19. 23:59 |
Leadás formája: | A szimulációs fájlt (*.aedt) tömörítve (.zip formátumban). Az összefoglalót PDF formátumban. A színes ábrákat úgy kell elkészíteni, hogy fekete-fehérben kinyomtatva is világos legyen a tartalmuk az olvasó számára. |
Benyújtás nyelve: | Magyar |
Benyújtás helye: | A Moodle rendszerben kiírt feladatnál. |
Késői benyújtás: | Minden megkezdett nap után 5% levonás az elért eredményből (azaz pl. 5 nap késés után 100%-os leadandóra már csak max. 100% - 5x5% = 75%-ot lehet szerezni). |
Értékelés: | 0 – 50% - Elégtelen (1) |
51 – 60% - Elégséges (2) | |
61 – 70% - Közepes (3) | |
71 – 85% - Jó (4) | |
86 – 100% - Jeles (5) | |
A formai követelmények tekintetében az alábbi linken elérhető útmutatót/sablont kell használni. |
Feladat I. része
A vezetőben kialakuló hőmérsékleteloszlás számítása végeselem-módszerrel
A kapott sorszám alapján a feladat geometriájának méreteit a következő táblázatban találja: Feladat #4 méretei.
A feladat: meghatározni a hőmérsékleteloszlást az elrendezés tetszőlegesen választott vezetőjében a veszteség 50 Hz-en és 500 Hz-en számolt értékének esetére.
Anyag | Réz | PVC |
---|---|---|
[math]\rho~[\text{kg}/\text{m}^3][/math] | 8960 | 1380 |
[math]c_{\text{P}}~[\text{J}/(\text{kg}\cdot\text{K})][/math] | 383 | 1172 |
[math]\lambda~[\text{W}/(\text{m}\cdot\text{K})][/math] | 401 | 0,2 |
A FEMM szoftver esetében a térfogatra vonatkoztatott hőkapacitást (Volumetric heat capacity) kell megadni. Ezt a hőkapacitás ([math]c_{\text{P}}[/math]) és a sűrűség ([math]\rho[/math]) szorzata adja:
[math]c_{\text{PV}} = c_{\text{P}} \cdot \rho [/math] [math]\Bigg[\frac{\text{J}}{\text{m}^3\cdot\text{K}}\Bigg][/math].
Azonban mivel időben állandó feladatról van szó, ezért nem szükséges a megadása.
A feladat gerjesztése ([math]q_V[/math]) az egységnyi térfogatra vett veszteség, amit nem más, mint az örvényáram-veszteség és a vezető térfogatának hányadosa:.
[math]q_V = \frac{P_{\text{ec}}}{V_{\text{vezető}}} \Bigg[\frac{\text{W}}{\text{m}^3}\Bigg][/math],
ahol [math]P_{\text{ec}}[/math] az örvényáram okozta veszteség a vezetőben, [math]V[/math] pedig az egységnyi hosszú vezető térfogata.
A feladat külső felületére a peremfeltételnek hőszállítást (konvekciót) (Neumann-peremfeltétel) írunk elő:
[math]-\lambda\cdot\frac{\partial T}{\partial n} = \alpha\cdot(T_{\text{külső}} - T)[/math],
ahol [math]\lambda~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}\cdot\text{K}}\Big][/math] a hővezetési tényező, [math]T_{\text{külső}}[/math] a környezeti hőmérséklet és [math]\alpha~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^2\cdot\text{K}}\Big][/math] a hőátadási tényező. Ennél a feladatnál [math]T_{\text{külső}} = 22°\text{C} = 295,15~\text{K}[/math] és [math]\alpha = 9~\tfrac{\text{W}}{(\text{m}^2\cdot\text{K})}[/math] legyen, amit használunk. A valóságban [math]\alpha[/math] egy hőmérsékletfüggő paraméter.
A [math]z-[/math]irányú hossza a feladatnak minden esetben [math]1\,\text{m}[/math] legyen és a szigetelő (PVC) vastagsága [math]4,2\,\text{mm}[/math].
Elvégzendő feladatok
- A megadott paraméterek alapján elkészíteni a síkbeli (planar) feladat geometriáját az Ansys Electronics Desktop Student szoftverben;
- Az anyagtulajdonságok, a gerjesztés és a peremfeltételek megadása;
- A FEM szimuláció futtatása;
- Az eredmények kiértékelése:
- Vezető átlaghőmérséklete [math]50~\text{Hz}[/math] és [math]500~\text{Hz}[/math] esetében;
- A vezető keresztmetszetében (pl. [math]X = -20,2~\text{mm}~\dots~20,2~\text{mm}[/math]) a hőáramsűrűség kirajzoltatása.
A táblázatban található méretek jelentését az alábbi ábrák mutatják. A táblázatban a 2. oszlop jelöli a változat számát. A kapott feladat teljesen azonos a Feladat 4 esetében kapott feladattal.
Szoftverek használatának bemutatása
A Feladat 4-nél, az 1. ábrán látható elrendezésből a középső ([math]L_2[/math]) vezető szimulációján keresztül ismertetem az önálló feladat megoldásának menetét. A feladathoz készült videók segítségével elsajátítható a feladat beállítása, az anyagtulajdonságok, a peremfeltételek és a gerjesztés megadása. Majd a megoldást követően a térváltozók megjelenítése és a feladathoz kapcsolódó számítandó mennyiségek meghatározása.
Szoftver | FEMM | Agros2D | Maxwell 2D & AEDT Thermal (3D) |
Maxwell 2D & Steady-State Thermal (2D) |
---|---|---|---|---|
Veszteség [[math]\text{W}[/math]] | 18,68 | 18,72 | 18,88 | 18,88 |
Hőmérséklet [[math]°\text{C}[/math]] | 41,82 | 41,86 | 42,03 | 42,09 |
Szoftver | FEMM | Agros2D | Maxwell 2D & AEDT Thermal (3D) |
Maxwell 2D & Steady-State Thermal (2D) |
---|---|---|---|---|
Veszteség [[math]\text{W}[/math]] | 50,40 | 50,47 | 51,39 | 51,39 |
Hőmérséklet [[math]°\text{C}[/math]] | 75,47 | 75,55 | 76,53 | 76,68 |
FEMM - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében. | Agros2D - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében. |
AEDT Mechanical Thermal - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében. | Workbench Steady-State Thermal - A hőmérsékleteloszlás és a hőáramsűrűség vektorok 50 Hz esetében. |
Ábra 1. - A hőáramsűrűség a vezeték keresztmetszetében. |
Az Ábra 1-en látható görbéknél a uniform annyit jelent, hogy a vezető keresztmetszetében a veszteséget egyenletes eloszlásunak vettem. A két eset, ahol ez nem szerepel, ott pedig a tényleges veszteségeloszlással számoltam. Ez a különbség ennél a példánál nem okoz számottevő eltérést a hőmérsékleteloszlásban, azonban ez általánosságban nem igaz.
Videók a szoftverek használatához
- [ Ansys Icepak]
- [ Ansys Mechanical]
A hővezetés differenciálegyenlete[1][2]
A hővezetés általános differenciálegyenletéhez az energimegmaradás tételét a hővezetés jelenségére alkalmazva jutunk.
Vizsgáljuk egy [math]V[/math] térfogatú hővezető közeg energiaegyensúlyát. A térfogatba foglalt közeg:
[math]m = \int_{V}\rho~\text{d}V[/math],
ahol [math]\rho~\Big[\tfrac{\text{kg}}{\text{m}^3}\Big][/math] a sűrűség.
A tömeg hőmérsékletének [math]\text{d}T[/math] értékkel való növelése [math]\text{d}\tau[/math] idő alatt [math]\text{d}Q[/math] hőmennyiség közlése mellett történik. A hőmérséklet idő szerinti változása
[math]\text{d}T = \frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}\tau[/math]
egy helyfüggő érték. A felmelegítéshez szükséges hőmennyiség
[math]\text{d}Q = \text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V[/math],
ahol [math]c~\Big[\tfrac{\text{J}}{\text{kg}\cdot\text{K}}\Big][/math] az anyag helytől függő fajhője.
A közölt hőmennyiség származhat a vizsgált térrészen belül elhelyezkedő hőforrásból ([math]\text{d}Q_1[/math]), vagy érkezhet a vizsgált tartományt határoló felületen keresztül hővezetéssel ([math]\text{d}Q_2[/math]). A két hőmennyiség összege a felmelegítésre fordított hőmennyiséggel egyenlő:
[math]\text{d}Q = \text{d}Q_1 + \text{d}Q_2[/math].
Hőforrásként jelentkezhet a közegben például az elektromos áram hőhatása. A hőforráseloszlás [math]\biggl(q_V~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^3}\Big]\biggr)[/math] ismeretében a vizsgált [math]V[/math] térrészben [math]\text{d}\tau[/math] idő alatt keletkező hőmennyiség:
[math]\text{d}Q_1 = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V[/math].
A [math]V[/math] térrészt határoló [math]S[/math] felületen át vezetéssel a térrészbe belépő és az onnan szintén vezetéssel kilépő hőmennyiség eredője, ugyancsak [math]\text{d}\tau[/math] idő alatt:
[math]\text{d}Q_2 = -\text{d}\tau\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S}[/math],
ahol [math]\vec{q}~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^2}\Big][/math] a hőáramsűrűség vektora. Az [math]S[/math] felület normálisát pozitívnak tekintjük, ha a vizsgált térrészből kifelé mutat. A negatív előjel azért szükséges, mert a [math]\text{d}Q_2[/math] hőmennyiséget akkor tekintjük pozitívnak, ha az a vizsgált térrészben lévő tömeg hőmérsékletét növeli. Azonban a felület normálisának iránya miatt (kifelé mutat) a térrészbe belépő hőmennyiség negatív értéként adódik.
A hőmérsékletek azonosságát kifejező egyenletbe helyettesítve:
[math]\text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V -\text{d}\tau\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S}[/math].
Ez az összefüggés azt mutatja, hogy az [math]S[/math] felület által határolt [math]V[/math] térfogatban lévő közeg belső energiájának a vizsgált [math]\text{d}\tau[/math] idő alatt történő megváltozása az [math]S[/math] felületen keresztül vezetéssel belépő ls kilépő hőmennyiségek eredőjéből, valamint a [math]V[/math] térfogaton belül elhelyezkedő hőforrás által szolgáltatott hőmennyiségből adódik.
A Gauss-Osztrogradszkij-tétel értelmében a jobb oldal második tagja átalakítható:
[math]\int_{S} \vec{q}~\text{d}\vec{S} = \int_{V} \nabla\cdot\vec{q}~\text{d}V[/math],
amit visszahelyettesítve és átrendezve a következő egyenletre vezet:
[math]\text{d}\tau\int_{V} c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau}~\text{d}V = \text{d}\tau\int_{V} q_V~\text{d}V -\text{d}\tau\int_{V} \nabla\cdot\vec{q}~\text{d}V \rightarrow \text{d}\tau\int_{V} \big(c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} - q_V + \nabla\cdot\vec{q}\big)~\text{d}V = 0[/math].
Figyelembe véve azt, hogy az integrál zérus értéke az integrandusz zérus voltát jelenti, tehát
[math]c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} - q_V + \nabla\cdot\vec{q} = 0[/math].
Egy szilárd testben, amelyben a hő kizárólag vezetés útján terjed, a [math]\vec{q}[/math] hőáramsűrűség valamely helyen a hely környezetében uralkodó hőmérsékleteloszlás alapján megállapítható. A legnagyobb hőmérsékletváltozás irányába mutató gradiens vektor és a [math]\vec{q}[/math] hőáramsűrűség vektor iránya megegyezik. Azonban a tapasztalat szerint a hő mindig a csökkenő hőmérséklet irányába áramlik, tehát a a hőmérsékletgradiens vektor és a [math]\vec{q}[/math] hőáramsűrűség vektor értelme ellentétes. A hőáramsűrűség vektor abszolút értéke az egységnyi elmozdulásra jutó hőmérsékletcsökkenéssel , azaz a gradiens vektor abszolút értékével arányos. A kettő közötti arányossági tényező az adott anyag [math]\lambda~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}\cdot\text{K}}\Big][/math] hővezetési tényezője. A leírtak alapján, az úgynevezett Fourier-törvény:
[math]\vec{q} = \lambda\cdot(-\nabla~T) = -\lambda\cdot \nabla~T[/math].
Ezt az összefüggést felhasználva a hővezetés általános differenciálegyenlete:
[math]-\nabla(\lambda\cdot \nabla~T) + c\cdot\rho\cdot\frac{\partial T}{\partial \tau} = q_V[/math].
További egyszerűsítést jelent az esetünkben, hogy stacionárius hőáramlásról van szó, azaz nincs időbeli változás
[math]-\nabla(\lambda\cdot \nabla~T) = q_V[/math].
A feladatmegoldás során ezt a Poisson-egyenletet oldjuk meg, ahol [math]q_V~\Big[\tfrac{\text{W}}{\text{m}^3}\Big][/math] az egységnyi térfogatban keletkező veszteség.
Feladat II. része
A műszaki jelentés elkészítése és leadása a Moodle rendszerben PDF formátumban.
A műszaki jelentés a következő linken elérhető: Word; PDF.