Difference between revisions of "3. lecke példája"
Line 24: | Line 24: | ||
=== A feladat célja === | === A feladat célja === | ||
− | A hallgató megismerje a végeselem-módszer főbb lépéseit, mint a modell előkészítése (geometria elkészítése vagy importálása), anyagparaméterek, peremfeltételek és gerjesztés megadása | + | A hallgató megismerje a végeselem-módszer főbb lépéseit, mint a modell előkészítése (geometria elkészítése vagy importálása), anyagparaméterek, peremfeltételek és gerjesztés megadása egy időfüggő szimuláción keresztül. Elősegítse a villamos forgógépekben jelentkező jelenségek - zaj, rezgés, melegedés - forrásának megértését. |
=== A feladat megoldásához szükséges ismeretek === | === A feladat megoldásához szükséges ismeretek === | ||
* A végeselem-módszer lépései; | * A végeselem-módszer lépései; | ||
− | * | + | * Az időben változó mágneses térre vonatkozó elméleti ismeretek (anyagok definiálásához, gerjesztés megadásához); |
− | * | + | * Alapvető ismeretek a villamos gépek működéséről. |
=== A feladat megoldásának lépései === | === A feladat megoldásának lépései === | ||
+ | Az ANSYS Electronics Desktop elindítását követően a ''File <math>\to</math> Open'' almenü segítségével nyissuk meg a '''PM_Motor_Oktatas.aedt''' fájlt. Az ANSYS Maxwell használatához a ''Help'' menüje és a ''YouTube''-on fellelhető videók sok segítséget nyújtanak. | ||
− | + | == A feladat definiálása == | |
+ | Ebben az esetben a feladat geometriája és a feladat definiálása előre elkészített. Ennek oka, a hosszadalmas beállítás elkerülése és az, hogy alapvetően a példa azt a célt szolgálja, hogy a nemkívánatos jelenségek forrásait (erő, veszteség) áttekintsük egy villamos forgógép példáján. | ||
− | + | A futtatás előtt és közben röviden áttekintjük a feladat beállításait. | |
− | + | Fontos megjegyezni, hogy az előző két példa esetében az adaptív hálozó finomította a felbontást. Azonban időfüggő (tranziens) esetben nincs lehetőség az adaptív hálózó használatára, így nekünk kell előre definiálni a feladat felbontását különböző hálózási műveletekkel. | |
− | == A | + | == A megoldó beállítása, a szimuláció futtatása == |
− | + | A megoldónál definiálni kell az időtartomány végét, ameddig futtani szeretnénk a szimulációt, valamint az időlépést. Ennél a példánál 15 ms legyen az időtartomány vége (''Stop time'') és 0,05 ms az időlépés (''Time step''). | |
+ | |||
+ | Az előző beállítások mellett még lehetőség van a nemlineáris maradékot (''Nonlinear Residual'') beállítani, de a példa esetében minden anyag lineár mágnesezési karakterisztikával rendelkezik. Ha szükséges itt lehet a direkt megoldó helyett bekapcsolni az iteratív megoldót, ahol szintén definiálni kell a leállási kritériumként szolgáló hibát (''Relative Residual''). Az adaptív hálósűrítés mellett, ennél a feladattípusnál lehetőség van magasabb fokú formafüggvények használatára (''Use higher order shape functions''), illetve ha szükséges a frekvenciasöprés (''Frequency Sweep'') tartományát és az ahhoz tartozó lépésközt. | ||
== Az eredmények kiértékelése == | == Az eredmények kiértékelése == | ||
+ | |||
+ | Az 1. lecke példájánál látott változókon (induktivitás, erő) túl meghatározhatjuk a vasdarabban, a tekercsben létrejövő veszteségeket. Ezek a mennyiségek a frekvencia függvényében (''Frequency Sweep'' lehetősége) is vizsgálhatóak. | ||
+ | |||
+ | Az [ ANSYS Maxwell] automatikusan kiszámítja a veszteségeket a feladatban, azonban ha arra vagyunk kíváncsiak, egy-egy térrészben (pl. az öntöttvas rúdban) mekkora az örvényáram okozta veszteség, akkor azt nekünk kell kiszámolni a ''Calculator'' (Maxwell 3D <math>\to</math> Fields <math>\to</math> Calculator...) segítségével. Az örvényáramú veszteség a következő összefüggéssel számítható | ||
+ | |||
+ | <math> P_{ö} = \frac{1}{2}\int_{V} \vec{J}\cdot\vec{E}^{*}\,\text{d}V = \int_{V} \frac{\vec{J}\cdot\vec{J}^{*}}{2\sigma}\,\text{d}V</math> [W]. | ||
+ | |||
+ | Azonban a fenti összefüggés helyett a ''Calculator''-ban a következő lépéseket kell elvégezni | ||
+ | |||
+ | * Input <math>\to</math> Quantity <math>\to</math> OhmicLoss | ||
+ | * Input <math>\to</math> Geometry <math>\to</math> ''Itt kiválasztjuk a térfogatot, ahol számolni szeretnénk a veszteséget'' | ||
+ | * Scalar <math>\to</math> <math>\int</math> (''Integrálás'') | ||
+ | * Output <math>\to</math> Eval | ||
+ | |||
+ | A térváltozók is megjeleníthetőek különböző formában erre mutat egy-egy példát a következő két ábra. | ||
+ | |||
+ | {| width=100% | ||
+ | |- | ||
+ | | align=center | | ||
+ | [[File:InductionHeating_HStreamlines.png|400px]] | ||
+ | | align=center | | ||
+ | [[File:InductionHeating OhmicLoss.png|550px]] | ||
+ | |- | ||
+ | |align=center | A tekercs körül kialakuló mágneses térerősség. | ||
+ | |align=center | Az örvényáramú veszteség az öntöttvas rúd felületén. | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | == Irodalomjegyzék == | ||
+ | {{reflist}} |
Revision as of 05:55, 8 March 2019
Állandó mágneses motor | |
Audi A3 Sportback e-tron hajtásláncának meghajtó egysége. [1] | Állandó mágneses szinkron motor üzem közben. [Kattints a képre az animáció megtekintéséhez]. |
Oktató
|
További oktatók:
|
Contents
A feladat célja
A hallgató megismerje a végeselem-módszer főbb lépéseit, mint a modell előkészítése (geometria elkészítése vagy importálása), anyagparaméterek, peremfeltételek és gerjesztés megadása egy időfüggő szimuláción keresztül. Elősegítse a villamos forgógépekben jelentkező jelenségek - zaj, rezgés, melegedés - forrásának megértését.
A feladat megoldásához szükséges ismeretek
- A végeselem-módszer lépései;
- Az időben változó mágneses térre vonatkozó elméleti ismeretek (anyagok definiálásához, gerjesztés megadásához);
- Alapvető ismeretek a villamos gépek működéséről.
A feladat megoldásának lépései
Az ANSYS Electronics Desktop elindítását követően a File [math]\to[/math] Open almenü segítségével nyissuk meg a PM_Motor_Oktatas.aedt fájlt. Az ANSYS Maxwell használatához a Help menüje és a YouTube-on fellelhető videók sok segítséget nyújtanak.
A feladat definiálása
Ebben az esetben a feladat geometriája és a feladat definiálása előre elkészített. Ennek oka, a hosszadalmas beállítás elkerülése és az, hogy alapvetően a példa azt a célt szolgálja, hogy a nemkívánatos jelenségek forrásait (erő, veszteség) áttekintsük egy villamos forgógép példáján.
A futtatás előtt és közben röviden áttekintjük a feladat beállításait.
Fontos megjegyezni, hogy az előző két példa esetében az adaptív hálozó finomította a felbontást. Azonban időfüggő (tranziens) esetben nincs lehetőség az adaptív hálózó használatára, így nekünk kell előre definiálni a feladat felbontását különböző hálózási műveletekkel.
A megoldó beállítása, a szimuláció futtatása
A megoldónál definiálni kell az időtartomány végét, ameddig futtani szeretnénk a szimulációt, valamint az időlépést. Ennél a példánál 15 ms legyen az időtartomány vége (Stop time) és 0,05 ms az időlépés (Time step).
Az előző beállítások mellett még lehetőség van a nemlineáris maradékot (Nonlinear Residual) beállítani, de a példa esetében minden anyag lineár mágnesezési karakterisztikával rendelkezik. Ha szükséges itt lehet a direkt megoldó helyett bekapcsolni az iteratív megoldót, ahol szintén definiálni kell a leállási kritériumként szolgáló hibát (Relative Residual). Az adaptív hálósűrítés mellett, ennél a feladattípusnál lehetőség van magasabb fokú formafüggvények használatára (Use higher order shape functions), illetve ha szükséges a frekvenciasöprés (Frequency Sweep) tartományát és az ahhoz tartozó lépésközt.
Az eredmények kiértékelése
Az 1. lecke példájánál látott változókon (induktivitás, erő) túl meghatározhatjuk a vasdarabban, a tekercsben létrejövő veszteségeket. Ezek a mennyiségek a frekvencia függvényében (Frequency Sweep lehetősége) is vizsgálhatóak.
Az [ ANSYS Maxwell] automatikusan kiszámítja a veszteségeket a feladatban, azonban ha arra vagyunk kíváncsiak, egy-egy térrészben (pl. az öntöttvas rúdban) mekkora az örvényáram okozta veszteség, akkor azt nekünk kell kiszámolni a Calculator (Maxwell 3D [math]\to[/math] Fields [math]\to[/math] Calculator...) segítségével. Az örvényáramú veszteség a következő összefüggéssel számítható
[math] P_{ö} = \frac{1}{2}\int_{V} \vec{J}\cdot\vec{E}^{*}\,\text{d}V = \int_{V} \frac{\vec{J}\cdot\vec{J}^{*}}{2\sigma}\,\text{d}V[/math] [W].
Azonban a fenti összefüggés helyett a Calculator-ban a következő lépéseket kell elvégezni
- Input [math]\to[/math] Quantity [math]\to[/math] OhmicLoss
- Input [math]\to[/math] Geometry [math]\to[/math] Itt kiválasztjuk a térfogatot, ahol számolni szeretnénk a veszteséget
- Scalar [math]\to[/math] [math]\int[/math] (Integrálás)
- Output [math]\to[/math] Eval
A térváltozók is megjeleníthetőek különböző formában erre mutat egy-egy példát a következő két ábra.
A tekercs körül kialakuló mágneses térerősség. | Az örvényáramú veszteség az öntöttvas rúd felületén. |